europal_5

A szántás a földnek ekével való megművelése, mely az összes talajművelési munkák közül a legfontosabb, ugyanis a talaj szövetében a leglényegesebb változásokat hozza létre, és olyan porhanyóságot idéz elő, amit más eszközökkel nem lehet elérni.

A talaj természetes morzsalékossága a talaj mélyebb rétegében a legjobb. Viszont az állandóan és gyakran bolygatott felső rétegben van legjobban leromolva és elporosodva a talaj. Talajműveléskor törekednünk kell arra, hogy megóvjuk a mélyebb rétegekben a talaj morzsalékosságát. Ezért a vetésváltás (vetésforgó) kezdő évében kell tervezni azokat a szántóföldi növényeket (cukor- és takarmányrépa, burgonya, kukorica, hüvelyesek stb.), amelyeknek nagyobb hézagtérfogata és vízigényük miatt a periodikus mélyművelést közvetlenül is terméstöbbletükkel hálálják meg. Ez azt jelenti, hogy őszi mélyszántásra csak periodikusan, 4 évenként van szükség, lehetőleg mély talajlazítással egybekötve. Erre a feladatra lazítóelemmel kombinált eke alkalmas. A lazítóelemnek legalább 15 cm-rel mélyebbre kell hatolnia a szántás mélységénél. A lazítás célja áttörni a kialakult eketalp-réteget. Ez különösen fontos ott, ahol a humuszréteg vastagsága nem haladja meg a 18-22 cm-t. A periódusosan végezhető szántás értéke a mélyebb talajrétegek állapotának egyidejű javításával növelhető.

Mind az őszi szántás, mind a periodikus mélyszántás mélységét a talaj felső humuszrétegének vastagsága korlátozhatja, ami különböző helyeken eltérő (20-30 cm). A periodikus mélyművelések többévi kihatásukkal fenntartják a talajok vízbefogadó képességét. Ez azért fontos, mert a növények vízfelvétele általában a talajok felső 200 cm-es rétegére támaszkodik. Még a közepesen gyenge gyökérzetűnek tartott búza elsődleges gyökérzete is képes a talaj felső 200 cm-es rétegét esetenként kiszárítani.

A periodikus mélyművelés feladat tehát, a legvízigényesebb növényeknél helyreállítani a talaj mélyvíz befogadó képességét, és ezzel egyidejűleg gondoskodni a talaj felső rétegében a tápanyagok és növénymaradványok egyenletes bekeveréséről. Az istállótrágyázást is erre az időszakra kell terveznünk. A négyéves perióduson belül továbbra is minden tavaszi növény alá őszi szántást végzünk. Legjobb, ha az őszi szántást úgy időzítjük, hogy a talaj felső szántó rétege nedves legyen és az altalaj száraz. Ilyenkor a szántott réteg omlós lesz és jó minőségű. Az őszi szántással cseréljük a talajréteget, átforgatjuk a tarlómaradványokat, a trágyát, a gyomokat, árvakeléseket, növeljük a talaj vízmegtartó képességét, megóvjuk a talaj felső rétegét a kiszáradástól stb. Emellett időt nyerünk: tavasszal már nem kell ezt a műveletet végezni.

 

Forrás: Kárpátinfo hetilap