A SlurryKat egy teljesen új, függőlegesen összecsukható ejtőcsöves konzolt fejlesztett ki, amely felszerelhető tartálykocsira vagy alternatívaként egy meglévő köldökrendszerre.
Alaposan tesztelték különféle kihívásokkal teli iszapokon és terepen.
Az új sorozatban elérhető 3 új modell: 7,5 m, 10 m és 12 m, teljesen új, könnyű kialakítást kínálnak, amely 30%-kal könnyebb…teljesen 100%-ban speciális, nagy szakítószilárdságú acélból készül, amelyet még soha nem használtunk hígtrágyaszóró berendezésekben, mostanáig!
Jellemzők:
- Összecsukott állapotban a láthatóság teljesen akadálytalan
- Az adapterek az egyedülálló Bak Pak tömlőcsévélő rendszerünkhöz kapcsolódnak…1200 m Bak Pak, amely szintén teljesen új, kompaktabb és 30%-kal könnyebb, mint a korábbi modellek, és most már alapkivitelben 1200 méteres tömlőt tartalmaz.
- Minden egység 30%-kal kisebb tömeggel és 25%-kal nagyobb kapacitással büszkélkedhet. A külső szórókeretek egyedi hidraulikus leválást kínálnak minden modellen alapfelszereltségként.
- A vontatótömlő karja 180 fokkal elfordul mindkét oldalra a jobb manőverezhetőség érdekében a táblavégi fordulóknál.
- A 12 m-es változathoz dupla Vogelsang Macerator elosztó is tartozik, amelyek észrevehetően kiváló szórási teljesítményt mutatnak dombokon és oldalsó lejtőn.
SlurryKat megoldás: nincs berakodás, dugulás
Más cégek megoldása: dugulás, berakodás veszélye
A Slurrykatnál arra törekszünk, hogy ügyfeleink kedvében járjunk, ezért mindkét gépet kínáljuk.
Mindkettő jól teljesít a szennyezés, nitrogénveszteség és a növényi levelek szennyeződésének csökkentésére irányuló fő célkitűzéseik elérésében.
Miért érdemes hígtrágya terítőegységet használni?
Tápanyag-veszteség a hígtrágya kiterítéséből
Írországban a hígtrágya nagy része a földön szórható ki, amelyet splash plate módszerrel szórnak ki. Ez az alkalmazási mód azt eredményezheti, hogy a hígtrágyában alkalmazott nitrogén (N) akár 80%-a ammónia formájában a légkörbe kerül.
Ez nemcsak ennek az értékes tápanyagnak a elvesztését eredményezi, hanem a légkör szennyezését is okozza. A felületi szórást követően a teljes ammóniaveszteség körülbelül 30%-a az első órában, a 80%-a pedig az első 12 órában megy végbe. Az ilyen veszteségek minimalizálásának alapelve az, hogy csökkentsük a kiszórt hígtrágya felületét, amely a levegőnek van kitéve.
Füves hígtrágyaszóró rendszerek
Füves hígtrágyaszóró rendszerek
Európában széles körben alkalmazzák azokat a hígtrágyaszóró rendszereket, amelyek minimalizálják a kiszórt hígtrágya levegőnek kitett felületét és alacsonyabb ammóniaveszteséget.
Ezek az alternatívák főként a következők:
Ejtőcsöves terítőegység
Csúszócsoroszlyás terítőegység
A mély injektálás (150 mm; 6 hüvelyk) korlátozva van a talaj szerkezeté-től, a talaj nedvességtartalom-tól, a kőtartalom-tól és a lejtések-től. Ezért Írországban a mélyinjektálás csak viszonylag kis területen alkalmas. A hígtrágya ejtőcsöves terítőegység csökkenti a hígtrágya levegőnek kitett felületét. Ezen túlmenően az ejtőcsöves terítőegység szórással egyenletesebb szórási mintázat érhető el, és a növényzet kevésbé szennyeződik hígtrágyával.
A mély befecskendezést (150 mm; 6 hüvelyk) korlátozza a talaj szerkezete, a talaj nedvességtartalma, a kőtartalom és a lejtés. Ezért Írországban a mélyinjektálás csak viszonylag kis területen alkalmas. A hígtrágya csepegtetőrúd-szórása csökkenti a hígtrágya levegőnek kitett felületét. Ezen túlmenően a csepegtetőrudas szórással egyenletesebb szórási mintát lehet elérni, és kevésbé szennyezheti a füvet a hígtrágya szilárd anyagokkal.
Az alternatív hígtrágyaszóró rendszerek előnyei
Németországban a kutatások kimutatták, hogy a hígtrágya ejtőcsöves rendszer történő szórás alacsonyabb ammóniaveszteséget, jobb nitrogén-felhasználási hatékonyságot és magasabb terméshozamot eredményez, mint akár a ütközőlapos, akár az injektáló szórás esetén. Hollandiában az ejtőcsöves és a csúszócsoroszlyás végzett hígtrágya-kijuttatás 69%-kal, 86%-kal, illetve 99%-kal kevesebb ammónia-kibocsátást eredményezett, mint az ütközőlapos szórás.
Az AFBI-Hillsborough-ban végzett legújabb kutatások összehasonlították a hígtrágya kijuttatását a ütközőlapos, a csúszótalpas és a ejtőcsöves módszerekkel májusban az első szilázs betakarítás után. A hígtrágyát az első szilázs betakarítás után 9, 17 és 23 nappal alkalmaztuk. Az átlagos kijuttatási mennyiség 50 m3/ha volt. Összehasonlítva a hagyományos ütközőlapos módszerrel, az ejtőcsöves és a csúszótalpas módszer 19, illetve 21%-kal növelte a fűhozamot a három szórási periódus átlagában. Az ejtőcsöves és a csúszótalpas módszerekkel elért megnövekedett hozamok megegyeztek a szervetlen műtrágya N átlagos kijuttatásával 79 kg/ha mennyiségben, szemben a 18 kg/ha-val, amikor a hígtrágyát a ütközőlap-al alkalmazták. Ezen túlmenően jelentős előnyt jelent a hígtrágya kijuttatása a szilázs betakarítása után 23 napig.
A hígtrágya okozta fűszennyeződés
A Hillsborough-ban végzett közelmúltbeli kutatások során a betakarítás idején végzett megfigyelések a növényzet kevésbé szennyezettségét jelezték, amikor a hígtrágyát alternatív módszerekkel szórták ki, nem pedig fröccsöntő lemezzel. Hasonlóképpen, Angliában végzett kutatások kimutatták, hogy a hígtrágyát hat héttel a szilázs betakarítása előtt ki lehet juttatni az új módszerrel anélkül, hogy a füvet nem szennyezné, és nem károsítaná a szilázs minőségét.
